A kutatási eredményekről a Nature Biotechnology, a brit Nature tudományos folyóiratcsoport egyik lapja számolt be vasárnap.

A norwichi John Innes Centre biotechnológiai intézet kutatói a kerti oroszlánszáj (vagy más néven tátika) virág két génjét ültették át a paradicsomba. Ezek a gének szabályozzák a sok növényben és gyümölcsben előforduló antocián pigment képződését. Ez a festékanyag teszi a gyümölcsöket kékké, pirossá vagy bíborszínűvé.

A kutatók abból indultak ki, hogy az emberek többsége nem eszik napi ötször zöldséget és gyümölcsöt, ahogy az egészséges volna. Ezért szerintük inkább az általában fogyasztott ételeket kellene feldúsítani az egészség szempontjából fontos anyagokkal.

A kutatók a genetikailag módosított bíborparadicsomot egereken tesztelték. A kísérleti állatokat előbb szintén genetikailag rákra hajlamosították, majd tartósan a magas antocián tartalmú paradicsommal etették. A kutatók megállapítás szerint ezeknek az állatoknak a többiekhez képest lényegesen nőtt a élettartamuk.

A kutatásvezető, Cathie Martin szerint ez az első eset, hogy egy genetikailag módosított termék valóban mindenki számára előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. A korábbi génmódosított termékek általában a termelők dolgát könnyítették meg (mint például a kártevőkkel szemben ellenálló növényfajták).

Igaz, vannak más, szintén az egészséges táplálkozást szolgáló génmódosított élelmiszerek, mint az aranyrizs vagy az A-vitamin szintjét emelő banán, de egyik sincs kereskedelmi forgalomban.

A géntechnika ellenzői szerint a módszernek lehetnek káros hatásai az emberi egészségre és a környezetre. A szakértők többsége viszont azt mondja, hogy a káros hatásra utaló bizonyíték nullával egyenlő vagy elhanyagolhatóan kicsi.