|
Kvarkkutatók kapták a fizikai Nobel-díjat
2008.10.08. 14:41
Az amerikai állampolgárságú Yoichiro Nambunak és két japán állampolgárságú tudósnak, Kobajasi Makotónak, valamint Maszkava Tosihidének ítélték oda kedden az idei fizikai Nobel-díjat.
Mindhárom tudós a szubatomi részecskék kutatásában elért eredményeiért kapja a magas kitüntetést - közölte kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Nambu, a Chicagói Egyetem munkatársa kapja a díjjal együtt járó 10 millió svéd korona (1 millió euró) felét a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért.
Mindhárom tudós a szubatomi részecskék kutatásában elért eredményeiért kapja a magas kitüntetést - közölte kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Nambu, a Chicagói Egyetem munkatársa kapja a díjjal együtt járó 10 millió svéd korona (1 millió euró) felét a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért.
Kobajasi Makoto japán tudós a japán miniszterelnök gratulációját fogadja mobiltelefonján tokiói sajtóértekezletén (Fotó: MTI)
Kobajasi Makoto, a nagy energiájú gyorsítók kutatásával foglalkozó japán szervezet kutatója és Maszkava Tosihide, a Kiotói Egyetem munkatársa a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért kapja a díjat és vele a másik ötmilliót.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Fizikai Nobel-bizottságának indoklása szerint a három tudós részecskefizikai felfedezései óriási mértékben elősegítették a természet jobb megértését. "A szimmetriasértések elrejtették a természet rendjét egy látszólag kusza felszín alatt" - írta indoklásában a díj odaítéléséről döntő bizottság. "Az a tény, hogy világunk nem viselkedik tökéletesen szimmetrikusan, a szimmetriától való, mikroszkopikus szinten történő elhajlásoknak tulajdonítható".
Nambu "modellje egyetlen elméletben egyesítette minden anyag legkisebb építőköveit és hármat a négy természeti erő közül". A három kitüntetett tudós munkássága révén feltételezhetővé vált a szubatomi kvark részecskék legalább három családjának létezése - áll az indoklásban. A múlt század hatvanas, hetvenes éveiben születtek a díj odaítélésével most elismert, nagy horderejű felfedezések.
Tavaly a német Peter Grünberg és a francia Albert Fert nyerte el a fizikai Nobel-díjat egy olyan mágneses effektus felfedezéséért, amely hatalmas mértékben megnövelte a számítógépek merevlemezeinek tárolókapacitását, és forradalmasította az adatok merevlemezről való visszakeresésének technikáit.
Szerdán hirdetik ki a kémiai Nobel-díj nyerteseit. Csütörtökön az irodalmi következik, majd pénteken a Nobel-békedíj. A közgazdasági díj odaítélése zárja az idei "Nobel-idényt" jövő hétfőn. E legutóbbit is Nobel-díjként emlegetik, noha ezt nem Alfred Nobel alapította 1895-ben, mint a többit, hanem a svéd központi bank 1968-ban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
