Folytatás...

A 2004-2005-ös szezon minden szempontból mélypont az életében. Súlyos térdsérülést szenved, amit Colorado-ban operálnak, de a hely más miatt marad emlékezetes: Kobe-t szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolja meg egy 19 éves hotelalkalmazott…

Az ügy természetesen nagy sajtóvisszhangot kap, és alaposan megtépázza Kobe hírnevét. Végül a vádakat bizonyíték hiányában ejtik és Bryant peren kívül megegyezik a nővel. Ennek a megegyezésnek része a nyilvános bocsánatkérés is, ami csak tovább borzolja a kedélyeket: „Noha őszintén hiszem, hogy minden, ami köztünk történt, kölcsönös beleegyezéssel zajlott, belátom, hogy az esetet ő akkor és most is másként ítélte meg.”

Tovább rontja a helyzetet, hogy Kobe a nyomozás alatt nem egyszer elveszti a fejét és Shaq hasonló kalandjait ecseteli a médiának, mindeközben valós veszélyként lebeg a feje felett, hogy elveszíti mindazt, amiért addig élt. A két játékos között a viszony a végletekig feszül és Kobe ultimátumot ad a vezetőségnek: válasszanak, vagy ő, vagy Shaq. A hektikus állapot nyomot hagy a pályán nyújtott teljesítményén is, s noha a Lakers eljut a nagydöntőig, öt meccsen kikapnak a Detroit Pistonstól. Kobe teljesítménye itt már nem megbízható, mezőnyből 35% alatti mutatóval dob és játéka nélkülöz minden ötletességet. A szezon végén Shaq Miamiba igazol, és jön helyette Lamar Odom (+Caron Butler és Brian Grant). Egy nappal az O’Neal trade után Kobe 7 éves, 136,4 millió dolláros szerződést ír alá a Lakersszel, egyedüli szupersztárként az együttesben, amit elhagy az edző is. Bryant hírneve romokban, többen gyűlölik, mint valaha, házassága válságban, a felesége elvetél, játéka ingadozó. Nem segít a helyzeten Phil Jackson könyve sem, amiben a mester kemény kritikával illeti, „edzhetetlennek és kezelhetetlennek” nevezve játékosát. A Lakers a szezonban be sem jut a PO-ba, a szponzorok elpártolnak Kobe-tól: a Coca-Cola felbontja a szerződését vele, a Sprite Lebron James-re cseréli. Elpártol tőle a McDonalds, a Nutella és a Ferrero is.

Kobe számára nincs más út, mint mindent elölről felépíteni újra. „Ma már tudom, hogy vannak dolgok, amiknek zárt ajtók mögött kell maradnia, mert nem tartoznak a nyilvánosságra. Hiba volt a sajtót bevonni a csapat ügyeibe.” – vallja utólag. 2005-2006 a lassú újrakezdés ideje. A Lakers vezetősége visszacsábítja Phil Jackson-t, aki kezdetben Kobe elcseréléséhez köti a visszatérést. Végül sikerül megegyezésre jutni és a sikeredző újra a padra ül.

Valahol itt születik meg az „új Kobe”. Drasztikus változás figyelhető meg a munkamoráljában és a hozzáállásában, elhagyja korábbi magának való viselkedését és csapatemberként kezd működni. Shaq távozása után 15 font izmot edz fel magára, hogy képes legyen a palánkhoz közelebbi munkára is, amit elvárnak tőle. Szó nélkül teljesít minden edzői utasítást, egóját a csapatérdek mögé helyezi. Létrehozza a Vivo alapítványt, karitatív gyűjtéseken és rendezvényeken vesz részt, megalapítja a Kobe Basketball Academy névre hallgató kosárlabda tábort, ami 8 és 18 év közötti gyerekeknek szól, és ahol Kobe maga foglalkozik a táborozókkal.

Játékostársai fenntartásokkal fogadják a változást, de Kobe hamar bizonyít, a csapat visszajut a Playoffba, és Bryant teszi a dolgát, kétszer is magasan kiemelkedő teljesítményt nyújt a szezonban, először 62 pontot szór a Dallas ellen, majd 81-et a Toronto ellen (ez minden idők második legtöbb szerzett pontja, a rekordot Will Chamberlain tartja kereken 100 ponttal).

Nyilatkozatai gyökeresen megváltoznak: „Csak a játékra akarok koncentrálni, hogy a lehető legjobb legyek, hogy lássam, a játék melyik részében kell még javulnom. Ha élvezel valamit, akkor keresed a lehetőséget, hogy még jobban csináld. Ott van például a 81 pontos este. Nagyon keményen dolgoztam azon a nyáron, és ott, akkor, azon az estén meg lett az eredménye. Mégsem a 81 pont számít igazán, hanem a győzelem. Akkor már 2-3 meccset veszítettünk zsinórban, ami eléggé lehangoló volt. A meccs pont a nagyapám születésnapján volt, aki nem sokkal előtte halt meg, és a nagyi kijött megnézni. Ott volt a feleségem és a lányom is. Miattuk is nyerni akartam, és mert nekem a győzelem jelent mindent. Ez egy kihívás, megfelelni újra és újra, szembekerülni a liga legjobbjaival és a legjobbak közé tartozni. Ezért dolgozom minden nap.”

Ebben a szezonban cseréli le a 8-as mezt a 24-esre, jelezve a teljes megújulást, és a múlt lezárását és azt, hogy új szemlélettel, új, jobb játékosként akar a következő szezontól pályára lépni. És így is történik. A következő szezonban hamar ráirányul a figyelem, kezdetben a két meggondolatlan könyöklést követő meccseltiltásokkal, majd azzal, hogy 4 egymást követő mérkőzésen 50 pont felett szór. Erre rajta kívül csak Will Chamberlain volt képes, aki 7 meccsen produkált hasonló teljesítményt. A parádés játék feledteti a rajongókkal a viharos éveket és az új, 24-es mez eladási rekordokat dönt szerte a világon, ebben az évben több fogy belőle, mint az összes többi NBA mezből összesen.

Bryant újra keresett reklámarc lesz, a Nike külön fejlesztőcsapatot bocsát a rendelkezésére, hogy együtt tervezzenek cipőket. Hite szerint a megfelelő cipő lényegesen csökkenti a reakcióidejét a pályán, így személyesen teszteli az újabb és újabb darabokat, hogy a végeredmény megfeleljen a legmagasabb igényeknek is. Megszületik második kislánya, Gianna is, magánélete rendeződik. Sokáig nyugalom van körülötte, majd 2007 nyarán újra felkavarja az állóvizet azzal, hogy egy nyilvános interjúban elcserélését kéri a Lakers vezetőségétől. Az ügyről ezúttal nem szivárognak ki részletek, és mire a riporterek hada ellepi a csapat főhadiszállását, Bryant, Jackson és Kupchak már zárt ajtók mögött tárgyalnak. Kobe pár órával később visszavonja nyilatkozatát.

A 2007-2008-as szezonnak úgy fut neki a Lakers, hogy messze nem bajnokesélyes csapat. Shaq távozása óta nem nyertek, és a szezon elején lesérül az ígéretes magasember, Bynum is, akit egész évben nélkülözni kénytelen a csapat. A vezetőség sokak által vitatott cserével megszerzi Pau Gasol-t és a Lakers mintegy varázsütésre, megtáltosodik. Szembetűnő változás az, hogy végre van egysége a csapatnak, Bryant pedig higgadtan, éretten játszik, és viszonya több mint baráti csapattársaival. Igazi vezérré válik, felvállalva és elfogadva az ezzel járó kompromisszumokat és kötelességeket. Játéka magabiztos és könnyed, sorsdöntő pillanatokban sem remeg meg a keze az alapszakaszban, és kétség sem fér elsöprő mezőnyfölényéhez ebben az évben. Az MVP címet Chris Paul, Kevin Garnett és Lebron James elől hódítja el. „Ezt a díjat nem tudtam volna egyedül megnyerni, és nem tudom eléggé megköszönni a csapattársaimnak. Ők a fiaim, a testvéreim” – mondja a díjat átvéve, maga mellé hívva társait.

Phil Jackson nyilatkozatában feledni látszik a régi sérelmeket: „Nem ismerek senkit, aki nála jobban megérdemelte volna ezt a trófeát. Soha nem láttam senkit ilyen keményen dolgozni.”

Bryant vezetésével idén a Lakers a nagydöntőig menetel, ahol azonban vereséget szenved a Boston Celticstől. Kobe csalódott, de nem törik le, nyilatkozataiban társait méltatja: „Büszke vagyok. Büszke vagyok arra a teljesítményre, amit egész évben nyújtottunk. Büszke vagyok a fiaimra, büszke vagyok az erőfeszítésekre, amit tettünk. Jó munkát végeztünk, és erre büszkének kell lennünk. Emelt fővel kell itt állnunk, mert jól csináltuk.”

A szezon végén beválogatják az olimpiai csapatba, és Bryant könnyekig hatódik, amikor a kezébe veszi a nemzeti mezt. „Ez volt az álmom, a hazámért játszani.” Saját riválisait, ligabéli játékostársait is lenyűgözi a munkamorál, amit a felkészülési idő alatt mutat. „Minden porcikája a győzelmet kívánja, és ez erőt ad a többieknek is” – mondja a csapat edzője róla – „Minden reggel első az edzőteremben és kétszer annyit dob az edzésen, mint amennyi a kötelező adag. Példát mutat a hozzáállásával mindannyiunknak.”

Karrierjét végigkísérik az ellentmondások, és a nyomás, hogy az NBA-be kerülése óta Jordan-hez hasonlítják. Mára ezt is a helyén tudja kezelni: „Michael Jordan a valaha volt legjobb kosárlabda játékos és senki sem olyan, mint ő. Senki sem lesz második Jordan. Én a legjobbat akarom kihozni magamból, ezért dolgozom nap mint nap. Engedjétek, hogy magam legyek és úgy mutassam meg, mit tudok. Just let me be me. Just let me do me.”

És pontosan ezt is teszi. 30 évesen, 12 év NBA-játékkal a háta mögött, háromszoros bajnokként, tízszeres All-Star válogatottként, két All-Star MVP és az idén megkapott Alapszakasz MVP címmel a zsebében is.

Minden reggel fél hatkor kel, tisztában van vele, hogy a teste a munkaeszköze és ennek megfelelően edzi magát és tart speciális diétát a felkészülési szezonban is. Céltudatos, elszánt, profi. Keményen dolgozik a sikerért, nem hátrál meg egy pillanatra sem, és egyetlen cél lebeg a szeme előtt: győzni, mindenáron.

Lehet szeretni, vagy lehet utálni. Neki mindegy. Attól még a neve fogalom.