|
Havazik a Marson
2008.10.01. 15:53
Múltbeli vízfolyások és az űrtörténelem során először hóesés képeit rögzítette a NASA Phoenix nevű űrszondája landolási helyén, jelentették be tudósok hétfőn. A talaj összetételét elemző vizsgálatok két olyan ásvány jelenlétét mutatták ki, melyek általában a folyékony halmazállapotú vízben találhatók meg.
Múltbeli vízfolyások és az űrtörténelem során először hóesés képeit rögzítette a NASA Phoenix nevű űrszondája landolási helyén, jelentették be tudósok hétfőn. A talaj összetételét elemző vizsgálatok két olyan ásvány jelenlétét mutatták ki, melyek általában a folyékony halmazállapotú vízben találhatók meg.
A Mars-szonda májusban landolt a szomszéd bolygón egy három hónapos expedíció keretében. A kutatás célja felfedni, hogy alkalmas-e a marsi környezet mikroszkopikus életformák számára. Legnagyobb felfedezése eddig, hogy igazolta a feltételezést, hogy van jég a Mars felszínén.
Tudósok már régóta feltételezték, hogy fagyott, szilárd halmazállapotú víz van eltemetve mélyen a bolygó északi sarka alatt. A mostani misszió kimutatta azt is, hogy a Mars talaja lúgos, fontos ásványi és tápanyagokat tartalmaz. A találgatások szerint a fagyott állapotban lévő víz található a felszínen vagy annak közelében, esetleg a valamikor folyékony állapotban lévő víz szétfolyt, és kölcsönhatásba lépett az ásványokkal.
Régóta feltételezik, hogy víz volt a vörös bolygón (MTI)
Élhető e?
„Valószínűleg közel járunk ahhoz, hogy kiderítsük, létrejöhetnek-e élhető körülmények a Marson” – mondta az expedíciót vezető Peter Smith, az arizonai egyetem tanára. ”Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy ez a bolygó csupa meglepetés, és még nem fejeztük be a kutatást” – tette hozzá.
A Mars felszíne ma száraz és fagyott, nincs jele víznek. A kutatók azonban úgy vélik, valamikor melegebb volt, és egyes részeit víz borította. A NASA az év végéig meghosszabbította az expedíciót, amennyiben a Phoenix kibírja addig. A nyár közeledtével azonban egyre kevesebb napfény éri a szonda napelemmel működő panelját. A Földdel való kapcsolattartást novemberben fogja elveszíteni, amikor a Nap a Mars és bolygónk közé kerül, blokkolva ezzel a rádiójeleket.
A tudósok most versenyeznek az idővel és a helyhiánnyal. A szondának még négy szabad rekesze van a nyolcból, amiben organikus vagy széntartalmú ásványokat tárolhat, melyeken speciális szenzorokkal életjeleket keres. Eddig nem talált.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
