A feji központ nem irányítja a bélben lévőt, csak kommunikál vele. A szerotonin nevű vegyület az agy működésében játszik fontos szerepet. Az „ingerületátvitel” folyamatáért felelős, s jelenléte csak az agyi funkciókra jellemző.

Dr. Gershon a könyvében leírja, milyen nehezen sikerült elfogadtatnia, hogy az agyi ingerületátvitelben fontos szerepet betöltő szerotonin megtalálható a bélben is.

E felfedezés óta eltelt két évtizedben újabb és újabb ingerületátvivő anyagokat fedeztek fel az agyban, amelyeket rendre megtaláltak a bélben is. A bélfal izomrétegei között ugyanis idegsejtek hálózata található a nyelőcsőtől kezdve egészen a végbélig, és ennek a hasi agynak a működése nincs alárendelve a másiknak. A két teniszpályányi felületű bél ugyanannyi idegsejttel rendelkezik, mint a gerincvelő.

Bár korábban azt gondolták, működését a feji agy irányítja, mára kiderült: a kettő közötti összeköttetést 90 százalékban olyan idegrostok alkotják, amelyek a hasból visznek információt a fejbe. Ha ezeket az idegrostokat elektromosan ingerlik, vagy szorongás, vagy a tökéletes jóllét érzése fog kialakulni.

A Parkinson-kórt a bél idegsejtjein hamarabb lehet diagnosztizálni, mint a fejben, az Alzheimer-kór elváltozásai a bélagyat ugyanúgy érintik; mindkét betegségnek krónikus székrekedés a hasi velejárója. A cukorbetegség idegsejteket pusztító hatása a bélben is jelentkezik, és a hasi agy idegsejtjei ugyanúgy függővé válnak, ezért sújtja a morfinistákat lelassult bélműködés.

A feji agyra ható gyógyszerek a hasi agy működését is megváltoztatják, és mivel a hangulati állapotot szabályozó egyik molekula, a szerotonin 90 százalékban a bélben termelődik és csak 10 százalékban a fejben, az is elképzelhető, hogy az antidepresszánsok valójában a bélben fejtik ki hatásukat.

A hasi idegrendszer éppúgy túlingerelhető, mint a feji, stressz hatására ugyanazok a molekulák termelődnek benne, amelyek a fejben, és amelyekről sokáig azt hitték, hogy csak az agy egy fontos része, a hipotalamusz képes termelésükre. A stressz a bél receptorainak ingerlékenységét fokozza, ezért a krónikus stressz során a bél érzékenyebbé válik a fájdalomra. A bélbetegek figyelme annyira a fájdalmas belükre összpontosul, hogy az egyéb fájdalom jóval kevésbé tűnik fel nekik. Egy kísérletben kimutatták, hogy e betegek a bőrüket ért fájdalomingert kevésbé veszik észre, mint a normál kontrollszemélyek. A hasi agy képes a tanulásra: a figyelem irányításának technikáival és a stresszre adott ösztönös reakció tudatosításával és módosításával - pl. autogén tréning révén - a bélbetegek állapota jelentősen javítható.

Második agyunk tehát ugyanolyan, mint a koponyánkban elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést; idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajtájú ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetében, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését befolyásolják. Sőt manapság az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.