Az Amazonas foly� egyik mell�k�ga ment�n, a perui-brazil hat�r k�zel�ben indi�nt�rzsre bukkantak a szakemberek. A biol�gusok els�sorban enged�ly n�lk�li fav�g�k ut�n kutattak, amikor megl�tt�k a foly�parti kis telep�l�st. A tud�sok szerint ugyanilyen �p�tm�nyeket l�ttak 1980-as �vekben a Mascho Piro t�rzs lak�hely�n is.

A felv�teleknek a legjobban a k�rnyezetv�d�k �s az antropol�gus �r�lhetnek, akik r�g�ta ellenzik a perui korm�ny azon t�rekv�s�t, hogy nemzetk�zi olajipari c�geknek adjanak lehet�s�get a Lim�t�l 900 kilom�terre l�v� dzsungel kiakn�z�s�ra. Ezeken a ter�leteken eddig csak sejteni lehetett �slakosok jelenl�t�t. A perui �llami olajv�llalat vezet�je kor�bban egyenesen abszurdnak nevezte az err�l sz�l� mond�kat. Egy londoni jogv�d� csoport becsl�sei szerint 15 elz�rt t�rzs l�tezhet Peruban, �s ezekre az emberekre hal�los vesz�lyt jelentenek az illeg�lis fakitermel�k �s az olajc�gek dolgoz�ik �ltal terjesztett betegs�gek is.