A Science magazinban megjelen� tanulm�ny szerint az archeol�gusok meggy�z� bizony�t�kot tal�ltak arra, hogy az �ltalunk ismert dinoszauruszok meglehet�sen lassan vett�k �t az uralmat az evol�ci� kor�bbi l�pcs�j�vel kialakul� �l�l�nyekt�l. A legt�bb dinoszaurusz a Jura korban, azaz 200-120 milli� �vvel ezel�tt j�rta a F�ldet, �m uralmuk els� szakasz�ban m�g l�teztek azok a Tri�sz id�szakban kialakul� fajok, amelyeket a sikeresebb, „�j” dinoszauruszok k�s�bb kiszor�tottak.

A tud�sok r�g�ta vitatkoznak azon, hogy az �sl�nyek k�z�tti „hatalom�tv�tel” hirtelen vagy fokozatos l�p�senk�nt zajlott-e le. A fokozatos v�ltoz�s h�veinek v�lem�ny�t t�masztotta al� a Lengyelorsz�gban 2003-ban felfedezett Silesaurus, amelynek csontjai a k�s� Tri�sz korban ker�ltek a talajba. Most egy �j-Mexik�ban tal�lt m�sik lelet meger�s�tette az elm�let h�veit, ahogy Matthew T. Carrano, Smithsonian Term�szettudom�nyi M�zeum kur�tora elmondta: sokan azt hitt�k, hogy egy szempillant�s alatt t�rt�nt a v�ltoz�s, holott vil�gos, hogy ezek az �llatok egym�s mellett �ltek.

A National Geographic Society, a Theodore Roosevelt Eml�k Alap�tv�ny �s a Jurassic Society �ltal finansz�rozott kutat�s r�sztvev�i eddig 1300 fossz�li�t t�rtak fel, �s dokument�ltak, teljes csontv�z m�g nem akadt k�zt�k. Az archeol�gusok �si krokodilok, halak �s k�t�lt�ek maradv�nyait t�rt�k fel, a leg�rdekesebb eredm�nynek azonban a Chindesaurus bryansmalli megtal�l�sa tekinthet�. Ez a k�tl�bon j�r� h�sev� a Tri�sz korban �lte f�nykor�t, � volt a Jurassic Parkb�l ismert f�lelmetes Velociraptor el�dje. A ragadoz�n k�v�l t�bb �si �s m�g �sibb n�v�nyev� dinoszaurusz leletet is felt�rtak.