A szonda �pphogy elrep�lt a Mars mellett, kihaszn�lva annak gravit�ci�s vonzerej�t, c�lja fel� haladt: a Csurjumov-Gerasimenko �st�k�s fel�. Ez nemcsak egy neh�z rep�l�man�ver volt, hanem egy�ttal a Rosetta �s Philae m�szerek els� nagy tesztel�s�t is szolg�lta, miel�tt a szonda 250 kilom�terre megk�zel�tette volna a Marsot, a tud�sok felkapcsolt�k a Rosetta fed�lzeti kamer�j�t, az Osirist, ami infrav�r�s f�ny kibocs�t�s�val k�pes felv�teleket k�sz�teni az �rben. A fot�k a v�r�s plan�t�t teljes pomp�j�ban mutatj�k - �s r�szben szokatlan sz�nekben.

A Rosett�nak el�sz�r t�bb bolyg� mellett is el kell rep�lnie t�bb �zben is ahhoz, hogy el�rje azt a sz�ks�ges sebess�get, amely az �st�k�ssel val� „tal�lkoz�shoz" sz�ks�ges. A bolyg�k gravit�ci�j�n kereszt�l a szond�nak p�tl� lend�letre kell szert tennie. El�sz�r 2005. m�rcius 4-�n v�gzett egy ilyen lend�letszerz� akci�t a szonda 1954 kilom�terre a F�ldt�l. A Mars melletti elrep�l�s az elm�lt h�tv�g�n azonban m�g nem a gyorsul�st szolg�lta, hanem csup�n az ir�nyjav�t�st a F�ld ir�ny�ba - m�g egy kicsit f�kezte is a Rosett�t. 2008 szeptembere �s 2010 j�liusa k�z�tt m�g k�t, a F�lddel val� tal�lkoz�s van tervbe v�ve.

Egy hosszabb rep�l�se egyben utaz�s is a kozmikus m�ltba, ugyanis minden �st�k�s az �gynevezett helyi felh�ben j�n l�tre, naprendszer�nk valamelyik k�ls� z�n�j�ban. Naprendszer�nk kb. 4,6 milli�rd �ves kialakul�sa �ta az �st�k�s�k alig v�ltoztak. Egy �st�k�s anyag�sszet�tele alapj�n tud felvil�gos�t�st adni a tudom�ny a naprendszer �llapot�r�l, illetve „fiatalkori saj�toss�gair�l". Ezenfel�l kor�bbi �st�k�smisszi�kb�l m�r ismeretes, hogy az �st�k�s komplex, organikus molekul�kb�l �ll.

N�h�ny tud�s �gy hiszi, hogy ezek az anyagok egy �st�k�s becsap�d�sa ut�n el�sz�r a F�ldre jutnak el.