M�jus 20-�n vil�gszerte Kolumbusz hal�l�nak 500. �vfordul�j�ra eml�keztek, kiv�ltk�pp azon a k�t helyen, ahol �ll�t�lagos csontjait �rzik: a Dominikai K�zt�rsas�g legnagyobb v�ros�ban, Santo Doming�ban illetve a spanyolorsz�gi Sevill�ban.



A k�t v�ros imm�r j� p�r �ve vet�lkedik egym�ssal azon, hogy melyik is �rzi val�j�ban Kolumbusz f�ldi maradv�nyait. Tavaly �sszel egy spanyol kutat�csoport az FBI specialist�inak seg�ts�g�vel azt �llap�totta meg, hogy a sevillai Santa Maria katedr�lisban tal�lhat� s�r nem Kolumbusz f�ldi maradv�nyait rejti, egy m�sik kutat�csoport DNS vizsg�latokra hivatkozva imm�r bizonyosnak tartja, hogy Sevill�ban tal�lhat� a „val�di Kolumbusz”.

A Jose Antonio Lorente spanyol genetikus �ltal vezetett vizsg�latok eredm�nye azon alapszik, hogy a Sevill�ban �rz�tt csontok DNS mint�it �sszevetett�k Kolumbusz testv�r�nek DNS-mint�ival.

„J�l megfigyelhet� volt a k�t vizsg�lt minta k�z�tti megegyez�s, k�ts�g sem f�rhet hozz�, hogy Kolumbusz csontjait �rzik Sevill�ban” – nyilatkozta Marcial Castro, a kutat�sban szint�n r�szt vev� spanyol t�rt�n�sz.

Mindemellett Lorente �s Castro is elismeri, hogy nem felt�tlen�l illeti kiz�r�lagoss�g Sevill�t a Kolumbusz-k�rd�sben, k�nnyen elk�pzelhet�, hogy Kolumbusz csontjainak csak n�h�ny darabja van Sevill�ban, a hi�nyz� darabok pedig lehetnek ak�r Santo Doming�ban. Juan Bautista Miese, a Santo Doming�ban tal�lhat� Kolumbusz-h�z vezet�je azonban k�ts�gbe vonja a spanyol kutat�k �ll�t�s�t, szerinte Kolumbusz csontjai soha nem hagyt�k el a Dominikai K�zt�rsas�g ter�let�t.

A spanyol kutat�sok persze most a dominikai hat�s�gokat is arra kell, hogy �szt�k�lj�k, hogy �k is felnyiss�k a Kolumbusz eml�km� alatt tal�lhat� s�rt, �s v�gezz�k el az ott tal�lhat� csontokon is a vizsg�latokat. Marcial Castro szerint a dominikaiak csak ezzel tudn�k bizony�tani azt, hogy ott is Kolumbusz csontjait �rzik.

Amilyen tal�nyos Kolumbusz v�gs� nyughelye, legal�bb annyit vitatkoznak persze sz�rmaz�s�n is, a Marcial Castro vezette t�rt�n�szcsoport �ppen ez�rt m�r Kolumbusz fiatal kor�ra koncentr�l. Annak k�v�nnak ut�naj�rni, hogy Kolumbusz vajon t�nyleg genovai sz�rmaz�s� volt-e, vagy net�n Katal�ni�ban sz�letett volna.

B�r az elfogadott n�zet szerint az olasz kik�t�v�rosban l�tta meg a napvil�got, �tjai sor�n a t�k�letes latins�ggal megfogalmazott levelek mellett igen sok feljegyz�st k�sz�tett spanyolul, eg�szen pontosan katal�n szavakkal f�szerezett spanyolt haszn�lva.
Cook kapit�ny haj�ja is megvan. A m�lt h�t v�g�n egy m�sik h�r is bej�rta a vil�got, az amerikai Newport kik�t�j�nek k�zel�ben m�lytengeri r�g�szek felfedezt�k ugyanis Cook kapit�ny Endeavour nev� haj�j�t, amellyel a neves vil�gj�r� el�sz�r ker�lte meg a F�ldet.

A dokumentumok tan�s�ga szerint a haj�t 1778-ban s�llyesztett�k el a kik�t� partjaihoz viszonylag k�zel. A c�l az angolok r�sz�r�l az volt, hogy az ellens�ges francia flotta a tenger alatti akad�lyok miatt ne tudja megk�zel�teni a brit kol�ni�t a tenger fel�l.

Az Endeavour egy k�zel 370 tonn�s vitorl�s volt, amelynek seg�ts�g�vel Cook el�rte �j-Z�land �s Ausztr�lia partjait is. Cook eredeti c�lkit�z�se kor�ntsem az �nc�l� felfedez�s volt 1768-as �tja sor�n.

Els� megb�z�sa szerint a V�nuszt kellett megfigyelnie F�ld�nk olyan pontj�r�l, ahonnan kiv�l� m�r�sek v�gezhet�ek. A c�l a F�ld �s a Nap k�z�tti t�vols�g pontos felm�r�se volt, amely term�szetesen azt�n a felfedez�sekhez elengedhetetlen t�rk�pek megrajzol�s�hoz kellett.

Megb�z�sa sor�n azonban az Endeavour fed�lzet�n Cook kapit�ny sok egy�b ter�letet is felfedezett, ennek ellen�re a haj�t 1776-ban a brit kir�lyi flotta parancsnoks�ga haszn�lhatatlannak �t�lte �s kivonta a flotta k�tel�kei k�z�l, visszamin�s�tette egyszer� keresked�haj�v�, s�t �t is keresztelt�k Lord Sandwich-re.

Kathy Abbass, a mostani tenger alatti kutat�sokat v�gz� csoport vezet�je bizonyos abban, hogy az egykori Endeavourt tal�lt�k meg, b�r a kiemel�s �s a pontos felt�rk�pez�s m�g h�tra van.

Abbass szerint ez nem kis munka, hiszen az iszap�gyba s�llyedt haj� k�nnyen s�r�lhet a kutat�s sor�n. Komoly �vint�zked�sekre van sz�ks�g �gy, hogy �ps�gben maradjon a legend�s haj�. Nem v�letlen, hogy Abbass a brit The Daily Telepraph-nak �gy nyilatkozott: az Endeavourt megtal�lni tal�n k�nnyebb volt, mint a t�r�keny haj�testet bevizsg�lni �s l�that�v�, kutathat�v� tenni. A munka igaz�b�l csak most kezd�dik.

(forr�s: National Geographic Online)